Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás
VERSENY IDEJE, HELYSZÍNE
Időpont: 2024.05.02. 16:00-20:00
Helyszín: IE220
VERSENYFELELŐS TANSZÉK
Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
VERSENYFELELŐS OKTATÓ
Sujbert László és Bank Balázs
A VERSENY SZÖVEGES LEÍRÁSA
A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.
A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.
VERSENYEREDEMÉNY BESZÁMÍTÁSA
A versenyen jó eredményt elérő hallgatókat igyekszünk előnyben részesíteni, ha a MIT valamelyik kapcsolódó tantárgyát tanulják éppen. Ennek pontos módja és mértéke az elért eredménytől és a tantárgytól függ. Méréstechnikából bónuszpontokat vagy akár megajánlott jegyet is lehet szerezni. Ez utóbbihoz persze kiváló teljesítményre van szükség.
MINTA FELADATSOR
A feladatsor mindig sok feladatot tartalmaz, többet, mint amennyit a versenyzők legjobbjai is képesek a megadott idő alatt megoldani. A sok feladat azért van, hogy – ellentétben pl. egy zárthelyi dolgozattal – mindenki kiválaszthassa a neki legjobban tetsző, vagy számára ismert problémán alapuló feladatot. Vannak könnyebb és nehezebb feladatok, a nehézséget a pontszámuk jelzi, ezt a feladat után mindig feltüntetjük. Általában a maximális pontszám felének elérésével már első díjat lehet kapni.
Példaként egy korábbi feladatsort bemutatunk.
KATEGÓRIÁK
A versenyen két kategóriában indulnak a hallgatók: másodéves és magasabbéves kategóriában. A megnevezés kissé pontatlan, de érthető: másodévesnek azok számítanak, akik még csak most tanulják a Méréstechnika tantárgyat, magasabbévesnek pedig azok, akik már teljesítették.
HASZNÁLHATÓ SEGÉDESZKÖZÖK
A felkészüléshez megadott forrásokat vagy bármely más papíralapú információhordozót szabad a versenyen használni, de kommunikálni – ideértve az internet használatát is – nem szabad.
TÉMAKÖRÖK
Méréselmélet
Feszültség, áram, impedancia mérése
Idő- és frekvenciamérés
Nem villamos mennyiségek mérése
Mérőkapcsolások
Mintavételezés, kvantálás
Transzformációk
Digitális szűrés, adaptív szűrés
AD- és DA-átalakítás
Kapcsolódó érdekes matematikai, fizikai feladatok
FELKÉSZÜLÉST SEGÍTŐ ANYAGOK
A versenyre készülni nem kell, de nem is nagyon lehet. A felhasználható legfontosabb könyveket, jegyzeteket alább soroljuk fel:
Zoltán István: Méréstechnika. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó. 1997. 55029
Sujbert – Naszádos – Péceli: Méréstechnika példatár. Műegyetemi Kiadó. 2006. 55078
Schnell L. (ed.): Jelek és rendszerek méréstechnikája. Jegyzetforma: Műegyetemi Kiadó. 51435, -1, -2
Kollár István: Méréstechnika II. (Jelanalízis) feladatgyűjtemény. BME jegyzet, 51441 (J5-1441)
Ezen kívül a Méréstechnika és az Információfeldolgozás, valamint a Zenei jelfeldolgozás tantárgy honlapja:
Méréstechnika tárgyhonlap
Információfeldolgozás tárgyhonlap
Zenei jelfeldolgozás tárgyhonlap
Sok hasznos információt, ötletet lehet nyerni a hasonló témákat feldolgozó tantárgyak (pl. Jelek és rendszerek, Infokommunikáció) irodalmából, illetve a matematikai, fizikai alapirodalmakból. Csak pár példa:
Budó – Mátrai: Kísérleti fizika I.-II.-III., Tankönyvkiadó, Budapest, 1962-1985.
Rózsa Pál: Lineáris algebra és alkalmazásai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Középiskolai Matematikai Lapok (Kömal)
Ezen kívül a téma gazdag külföldi szakirodalma.